Leopold Judit előadásának egy részlete a DXN Üzletépítő Szemináriumán.

Személyes, és szülői hozzájárulással osztom meg veletek Roland történetét, akit jelenleg is daganatos megbetegedés miatt kezelünk Ganodermával.
Roland tavasszal volt 18 éves, végzős szakács tanuló, nemzetközi versenyeket nyert, nagyon tehetséges. Emellett válogatott ifjúsági sportoló, szorgalmas, szerény fiú. Egy 20 éves bátyja, és egy 16 éves öccse van. Vidéken élnek, édesanyjuk egyedül kell, hogy megoldjon rengeteg problémát. Egy régi hírlevél olvasómon keresztül jutottak el hozzám.
A történet nagyon lerövidítve a következő. Idén januárban egy „pattanás-szerű” kidudorodást észlelt Roland a bal lapockája közepén, először azt hitte, hogy edzésen beütötte valahová, és nem törődött vele. Februárra a duzzanat 2 centiméteresre nőtt, így megmutatta az édesanyjának, és elmentek bőrgyógyászatra is, ahol valamilyen ecsetelőt írtak fel neki. Ez sem használt, a duzzanat tovább nőtt. A diagnózis sokat váratott magára, és nagyon nehézkesen ment, mivel a nagyvárosoktól távol, egy viszonylag kis településen élnek, és egy vérvétel elintézése is több órás utazást igényel. Az alatt az idő alatt, amíg az orvosok ide-oda küldözgették a fiút, és az egyre rémültebb édesanyát, a kezdetben egy centiméteres duzzanat 14 centiméteres daganattá „nőtte ki magát”. Még nem volt meg a végső diagnózis, de ekkor keresett fel engem a kétségbeesett család. Még nem tudtuk, hogy négy hét múlva sürgősséggel fogják műteni a fiút, és így kellett kitalálni, hogy mi legyen a terápia. Ahogyan korábban említettem, számomra – olyan személyes okok miatt is, amikről nem szeretnék beszélni – nagyon nehéz ilyen helyzetben tanácsot adni. Az édesanyával végigjártunk bizonyos lépéseket, alaposan átbeszélgettük azokat a kérdéseket, amiket már korábban említettem, és végül a család mindenképpen a ganoterápia bevetése mellett döntött.
Alapul véve azokat az ismereteket, amelyeket Dr. Lim, és Jane előadásain tanultam, alaposan áttanulmányozva a korábbi ganoterápiás javaslatokat, valamint saját összegyűjtött tapasztalataimat, a következő adagolási javaslat mellett döntöttem: 4x2 GL kapszula, 2-4-6-8-10-12 RG kapszula hetente emelt dózisban, és napi 4x10 Spirulina tabletta. Nagy szerencsémre azon a héten tartotta Jane az előadását Budapesten, amikor Roland terápiás javaslatán gondolkodtam, így a szemináriumon írásban leadtam Jane-nek az esetet, és az általam feltételezett diagnózist (ami sajnos később beigazolódott), véleményét kérve.
Az alap adagolással Jane egyetértett, és hozzátette, hogy fogyasszon még a beteg napi fél üveg Cordypine-t, egy üveg Morinzit, 20 Oroszlánysörény tablettát, és 10 szem Cordyceps kapszulát. Gyors fejszámolás után azonnal láttam, hogy az így kialakuló végösszeg több mint a duplája az eredetileg tervezettnek, és visszakérdeztem: „Mi van, ha ezt nem tudja megfizetni a család?” Erre azt a választ kaptam, hogy akkor maradjon az általam felállított eredeti terápia. A szemináriumot követő hétfői napon Roland elkezdte a ganoterápiát. 10 nap múlva megérkezett a diagnózis: csontszarkóma, egy rendkívül agresszív, nagyon ritka, elképesztően gyorsan kifejlődött csontrák, olyan daganat, amit csak az érintett testrész teljes csonkolásával tudnak – esetleg – megállítani. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint a betegnek az egész bal lapockáját el kell majd távolítani. Amikor Roland meghallotta a hírt, az volt az első kérdése: „És utána mikor fogok tudni majd edzeni megint?.....” Ennél a mondatnál, sem az anyuka, sem én nem tudtunk mit mondani, mert mi mindketten tudtuk azt, amit Roland nem is sejtett, hogy nagyon fogunk örülni, ha egyáltalán életben marad…A műtétre Budapesten került sor, ekkor Roland 3 hete és két napja szedte a kapszulákat. Már a műtét napján nagyon kellemes meglepetés ért minket! A korábbi MR-eredményekhez, és az Uh-vizsgálathoz képest, a daganat mintegy „betokozódott”, és ez – bár nagyon meglepte az orvosokat – de lehetővé tette a számukra azt, hogy megkockáztassanak egy alternatív operációs megoldást. Nem távolították el az egész lapockát, hanem körbemetszették az érintett területet, abban bízva, hogy nem fog semmilyen áttét kialakulni. Ezzel a döntéssel lehetőséget adtak a betegnek arra, hogy a továbbiakban is mozgatni tudja majd a bal karját, ami az eredeti műtéti megoldásnál kizárt lett volna. Az operáció után Roland meglepően gyorsan gyógyult, laborleletei jók voltak, és az időközben megérkezett szövettani eredmény is nagyon bíztató az orvosai szerint! Az otthoni eseménytelen lábadozása után ismét Pesten van, de most már csak azért, hogy megtanuljon egy speciális gyógytornát, hogy a későbbiekben maradéktalanul jól tudjon mozogni. Természetesen még hosszú idő kell ahhoz, hogy kimondjuk, Roland teljesen meggyógyult, de minden eredménye, beleértve a tumor-markereket nagyon biztatóak. Ha lehetőségem lesz rá, a későbbiekben is tájékoztatni foglak benneteket a javulásáról.
Roland tavasszal volt 18 éves, végzős szakács tanuló, nemzetközi versenyeket nyert, nagyon tehetséges. Emellett válogatott ifjúsági sportoló, szorgalmas, szerény fiú. Egy 20 éves bátyja, és egy 16 éves öccse van. Vidéken élnek, édesanyjuk egyedül kell, hogy megoldjon rengeteg problémát. Egy régi hírlevél olvasómon keresztül jutottak el hozzám.
A történet nagyon lerövidítve a következő. Idén januárban egy „pattanás-szerű” kidudorodást észlelt Roland a bal lapockája közepén, először azt hitte, hogy edzésen beütötte valahová, és nem törődött vele. Februárra a duzzanat 2 centiméteresre nőtt, így megmutatta az édesanyjának, és elmentek bőrgyógyászatra is, ahol valamilyen ecsetelőt írtak fel neki. Ez sem használt, a duzzanat tovább nőtt. A diagnózis sokat váratott magára, és nagyon nehézkesen ment, mivel a nagyvárosoktól távol, egy viszonylag kis településen élnek, és egy vérvétel elintézése is több órás utazást igényel. Az alatt az idő alatt, amíg az orvosok ide-oda küldözgették a fiút, és az egyre rémültebb édesanyát, a kezdetben egy centiméteres duzzanat 14 centiméteres daganattá „nőtte ki magát”. Még nem volt meg a végső diagnózis, de ekkor keresett fel engem a kétségbeesett család. Még nem tudtuk, hogy négy hét múlva sürgősséggel fogják műteni a fiút, és így kellett kitalálni, hogy mi legyen a terápia. Ahogyan korábban említettem, számomra – olyan személyes okok miatt is, amikről nem szeretnék beszélni – nagyon nehéz ilyen helyzetben tanácsot adni. Az édesanyával végigjártunk bizonyos lépéseket, alaposan átbeszélgettük azokat a kérdéseket, amiket már korábban említettem, és végül a család mindenképpen a ganoterápia bevetése mellett döntött.
Alapul véve azokat az ismereteket, amelyeket Dr. Lim, és Jane előadásain tanultam, alaposan áttanulmányozva a korábbi ganoterápiás javaslatokat, valamint saját összegyűjtött tapasztalataimat, a következő adagolási javaslat mellett döntöttem: 4x2 GL kapszula, 2-4-6-8-10-12 RG kapszula hetente emelt dózisban, és napi 4x10 Spirulina tabletta. Nagy szerencsémre azon a héten tartotta Jane az előadását Budapesten, amikor Roland terápiás javaslatán gondolkodtam, így a szemináriumon írásban leadtam Jane-nek az esetet, és az általam feltételezett diagnózist (ami sajnos később beigazolódott), véleményét kérve.
Az alap adagolással Jane egyetértett, és hozzátette, hogy fogyasszon még a beteg napi fél üveg Cordypine-t, egy üveg Morinzit, 20 Oroszlánysörény tablettát, és 10 szem Cordyceps kapszulát. Gyors fejszámolás után azonnal láttam, hogy az így kialakuló végösszeg több mint a duplája az eredetileg tervezettnek, és visszakérdeztem: „Mi van, ha ezt nem tudja megfizetni a család?” Erre azt a választ kaptam, hogy akkor maradjon az általam felállított eredeti terápia. A szemináriumot követő hétfői napon Roland elkezdte a ganoterápiát. 10 nap múlva megérkezett a diagnózis: csontszarkóma, egy rendkívül agresszív, nagyon ritka, elképesztően gyorsan kifejlődött csontrák, olyan daganat, amit csak az érintett testrész teljes csonkolásával tudnak – esetleg – megállítani. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint a betegnek az egész bal lapockáját el kell majd távolítani. Amikor Roland meghallotta a hírt, az volt az első kérdése: „És utána mikor fogok tudni majd edzeni megint?.....” Ennél a mondatnál, sem az anyuka, sem én nem tudtunk mit mondani, mert mi mindketten tudtuk azt, amit Roland nem is sejtett, hogy nagyon fogunk örülni, ha egyáltalán életben marad…A műtétre Budapesten került sor, ekkor Roland 3 hete és két napja szedte a kapszulákat. Már a műtét napján nagyon kellemes meglepetés ért minket! A korábbi MR-eredményekhez, és az Uh-vizsgálathoz képest, a daganat mintegy „betokozódott”, és ez – bár nagyon meglepte az orvosokat – de lehetővé tette a számukra azt, hogy megkockáztassanak egy alternatív operációs megoldást. Nem távolították el az egész lapockát, hanem körbemetszették az érintett területet, abban bízva, hogy nem fog semmilyen áttét kialakulni. Ezzel a döntéssel lehetőséget adtak a betegnek arra, hogy a továbbiakban is mozgatni tudja majd a bal karját, ami az eredeti műtéti megoldásnál kizárt lett volna. Az operáció után Roland meglepően gyorsan gyógyult, laborleletei jók voltak, és az időközben megérkezett szövettani eredmény is nagyon bíztató az orvosai szerint! Az otthoni eseménytelen lábadozása után ismét Pesten van, de most már csak azért, hogy megtanuljon egy speciális gyógytornát, hogy a későbbiekben maradéktalanul jól tudjon mozogni. Természetesen még hosszú idő kell ahhoz, hogy kimondjuk, Roland teljesen meggyógyult, de minden eredménye, beleértve a tumor-markereket nagyon biztatóak. Ha lehetőségem lesz rá, a későbbiekben is tájékoztatni foglak benneteket a javulásáról.
Kovácsné Kellner Veronika

Le kell,hogy írjam ezt a dolgot mert az a véleményem, hogy ezt mindenkinek hallania kell!
A férjem Attila, (tavaly december óta csak a DXN ganodermás kávét issza) húsvét előtti héten, munka közben elvágta egy üveggel a jobb keze gyűrűs ujját.Hosszanti vágás volt, közvetlenül a középső ujjizület fölött.
Elöször csak egy ütést érzett,nem is nagyon foglalkozott vele,ahogy pakolta a törött üvegeket és rekeszeket vissza az autó platójára, de egy pár pillanat múlva már nem lehetett látni a vértől az újját. Gyorsan előkapott egy zsebkendőt a zsebéből, azzal körbebugyolálta az és dolgozott tovább szorgalmasan, mert a törött üvegeket minél előbb össze akarta szedni az útról.Ahogy szedegette, ránézett az újjára és látta, hogy a zsebkendő amit pár perccel előbb rátekert az újjára, tocsog a vértől.
Nem tudta mitévő legyen, mert egyedül dolgozott, ahogy körbe nézett meglátta, hogy pont egy kórházzal szemben borultak ki a rekeszek és tört össze a sok üveg.
Kézenfekvő volt, hogy be megy a kórházba és ott majd ellátják a sebet, ami akkorra már rettenetesen vérzett és az egész seb szét volt nyílva, majdnem az izületig.
A sebet ellátták a kórházban, kimosták, fertőtlenitették és nem varrták, hanem egy speciális ragasztó csikkal húzták össze.
Kapott rá egy merevítést, hogy ne tudja mozgatni és közölték vele, hogy ezt húsvét utáni keddi napon lehet csak levenni, addig viz sem érheti.
Közeledett az ünnep és Attilának egyre terhesebbé vált ez a valami az újján.Húsvét előtti pénteken azt mondta nekem, hogy szedjük le a merevítést, csak egy kicsit hadd kapjon levegőt az ujja.Nem szívesen engedtem a kérésnek, mivel az egészségügy közel áll hozzám és azt szeretem ha a beteg betart minden orvosi utaítást, mert akkor gyógyul a leghamarabb. Addig unszolt, amig levettem a merevítést az ujjáról, vele együtt lejött a kötés is.
Amit akkor láttam, nem hittem el. A puszta sebet láttam,két pici ragasztócsikkal leragasztva,vagyis csak láttam volna, mert alig lehetett kivenni, hogy hol vágta el a férjem majdnem csontig az ujját.Egy pillanatig nem kaptam levegőt, láttam már egypár vágott sérülést, de amelyik ilyen gyorsan gyógyult volna, olyanra nem emlékszem.
Összenéztünk a párommal és majdnem egyszerre mondtuk ki a szót: A GANODERMA!
A férjem a következő héten már munkába tudott állni. Azóta sem panaszkodik rá, hogy fájna az ujja, pedig a nehéz fizikai munkájához mindkét keze erejére szükség van.
A férjem Attila, (tavaly december óta csak a DXN ganodermás kávét issza) húsvét előtti héten, munka közben elvágta egy üveggel a jobb keze gyűrűs ujját.Hosszanti vágás volt, közvetlenül a középső ujjizület fölött.
Elöször csak egy ütést érzett,nem is nagyon foglalkozott vele,ahogy pakolta a törött üvegeket és rekeszeket vissza az autó platójára, de egy pár pillanat múlva már nem lehetett látni a vértől az újját. Gyorsan előkapott egy zsebkendőt a zsebéből, azzal körbebugyolálta az és dolgozott tovább szorgalmasan, mert a törött üvegeket minél előbb össze akarta szedni az útról.Ahogy szedegette, ránézett az újjára és látta, hogy a zsebkendő amit pár perccel előbb rátekert az újjára, tocsog a vértől.
Nem tudta mitévő legyen, mert egyedül dolgozott, ahogy körbe nézett meglátta, hogy pont egy kórházzal szemben borultak ki a rekeszek és tört össze a sok üveg.
Kézenfekvő volt, hogy be megy a kórházba és ott majd ellátják a sebet, ami akkorra már rettenetesen vérzett és az egész seb szét volt nyílva, majdnem az izületig.
A sebet ellátták a kórházban, kimosták, fertőtlenitették és nem varrták, hanem egy speciális ragasztó csikkal húzták össze.
Kapott rá egy merevítést, hogy ne tudja mozgatni és közölték vele, hogy ezt húsvét utáni keddi napon lehet csak levenni, addig viz sem érheti.
Közeledett az ünnep és Attilának egyre terhesebbé vált ez a valami az újján.Húsvét előtti pénteken azt mondta nekem, hogy szedjük le a merevítést, csak egy kicsit hadd kapjon levegőt az ujja.Nem szívesen engedtem a kérésnek, mivel az egészségügy közel áll hozzám és azt szeretem ha a beteg betart minden orvosi utaítást, mert akkor gyógyul a leghamarabb. Addig unszolt, amig levettem a merevítést az ujjáról, vele együtt lejött a kötés is.
Amit akkor láttam, nem hittem el. A puszta sebet láttam,két pici ragasztócsikkal leragasztva,vagyis csak láttam volna, mert alig lehetett kivenni, hogy hol vágta el a férjem majdnem csontig az ujját.Egy pillanatig nem kaptam levegőt, láttam már egypár vágott sérülést, de amelyik ilyen gyorsan gyógyult volna, olyanra nem emlékszem.
Összenéztünk a párommal és majdnem egyszerre mondtuk ki a szót: A GANODERMA!
A férjem a következő héten már munkába tudott állni. Azóta sem panaszkodik rá, hogy fájna az ujja, pedig a nehéz fizikai munkájához mindkét keze erejére szükség van.
Rákoczi Gábor

17 éves korom óta magas a vérnyomásom. 2007-ig gyógyszer nélkül éltem, de akkoriban már többször is nagyon magasra felszökött a vérnyomásom – fõleg munkahelyen, a sok idegeskedés, kapkodás és stressz közepette. Az évtõl vérnyomáscsökkentõt kellett szednem a belgyógyász orvosom elõírása szerint. A gyógyszer nem volt képes csökkenteni a vérnyomásomat évek alatt sem, de letompította, és meggátolta, hogy kiugróan magasra szökjön a vérnyomásom a napi stressz alatt. Erre jó volt.
2009. október óta szedek két fajta ganoderma gombát, RG és GL kapszulát. Hamar fölvittem a napi adagot 4 – 4-re ezekbõl. A ganoderma mellett spirulina algát is eszek, napi 4 szemet. Szintén ezekkel egy idõben elkezdtem inni a ganodermás kávét úgy, hogy a hagyományos fõzött, meg automatás kávékkal azon nyomban leálltam. A tejívást is megszüntettem, mert a tej savasít.
Fantasztikus volt megtapasztalni mindössze három hét szedés után, hogy teljesen megszûntek a nappali fáradságaim és a nappali álmosságok. Sokkal energikusabb vagyok, jobb a koncentrációm nap közben, és kisebb lett az alvásigényem, mióta ganodermát szedek. Ez volt az elsõ hatás, amit megéreztem.
Folyamatos otthoni felkaros vérnyomás ellenõrzés mellett egy hónap ganoderma szedés után abbahagytam a vérnyomáscsökkentõ gyógyszer szedését, mert az stabil csökkenésnek indult. Régen átlagosan 140/90 150/95-ös értékeket mértem (vérnyomáscsökkentõ gyógyszer szedése mellett), manapság pedig 125/85 135/85 –ös átlag értékeim vannak (2010 január). Idõközben csökkentettem az RG és GL kapszulák mennyiségét, jelenleg 1-1 –et szedek ezekbõl naponta, hogy másnak is jusson a családban. Mivel sok ganodermás kávét iszok, ezért úgy látom, hogy nem indokolt esetemben a napi 4-4 RG és GL kapszula, bár nem volna baj, ha ilyen sokat ennék ezekbõl.
Október óta 15 éves fiamnak is folyamatosan adom az RG GL Spirulina hármast, mert magas vérzsír-szint alakult ki nála az eltelt években az egészségtelen táplálkozás miatt, amit rendbe kell raknunk, mert késõbb nagyon veszélyessé válhat.
Igyekszem minél egészségesebben táplálkozni, mióta ganodermát szedek, mert ezzel elõsegítem, hogy ez a kitûnõ táplálékok (RG GL Spirulina) hatékony munkát tudjanak kifejteni a szervezetemben.
Rákóczi Gábor
2009. október óta szedek két fajta ganoderma gombát, RG és GL kapszulát. Hamar fölvittem a napi adagot 4 – 4-re ezekbõl. A ganoderma mellett spirulina algát is eszek, napi 4 szemet. Szintén ezekkel egy idõben elkezdtem inni a ganodermás kávét úgy, hogy a hagyományos fõzött, meg automatás kávékkal azon nyomban leálltam. A tejívást is megszüntettem, mert a tej savasít.
Fantasztikus volt megtapasztalni mindössze három hét szedés után, hogy teljesen megszûntek a nappali fáradságaim és a nappali álmosságok. Sokkal energikusabb vagyok, jobb a koncentrációm nap közben, és kisebb lett az alvásigényem, mióta ganodermát szedek. Ez volt az elsõ hatás, amit megéreztem.
Folyamatos otthoni felkaros vérnyomás ellenõrzés mellett egy hónap ganoderma szedés után abbahagytam a vérnyomáscsökkentõ gyógyszer szedését, mert az stabil csökkenésnek indult. Régen átlagosan 140/90 150/95-ös értékeket mértem (vérnyomáscsökkentõ gyógyszer szedése mellett), manapság pedig 125/85 135/85 –ös átlag értékeim vannak (2010 január). Idõközben csökkentettem az RG és GL kapszulák mennyiségét, jelenleg 1-1 –et szedek ezekbõl naponta, hogy másnak is jusson a családban. Mivel sok ganodermás kávét iszok, ezért úgy látom, hogy nem indokolt esetemben a napi 4-4 RG és GL kapszula, bár nem volna baj, ha ilyen sokat ennék ezekbõl.
Október óta 15 éves fiamnak is folyamatosan adom az RG GL Spirulina hármast, mert magas vérzsír-szint alakult ki nála az eltelt években az egészségtelen táplálkozás miatt, amit rendbe kell raknunk, mert késõbb nagyon veszélyessé válhat.
Igyekszem minél egészségesebben táplálkozni, mióta ganodermát szedek, mert ezzel elõsegítem, hogy ez a kitûnõ táplálékok (RG GL Spirulina) hatékony munkát tudjanak kifejteni a szervezetemben.
Rákóczi Gábor